Arany középút
Daiwa R'Nessa Jiggerspin 240cm 8-35gr + Daiwa Ballistic EX 2500H orsó teszt Balatonon, bányatavon és Dunán
Szerző: Nagy András
„Kenyérkereső kombó”. E kicsit idejét múlt kifejezés hallatán sokunknak a 20-50 gramm dobósúlyú 3 méteres, soha véget nem érő pergető botok lezárult korszaka jut eszébe. Azóta persze sok víz lefolyt a Dunán. A tengerentúlról érkező különféle műcsalis technikák hazánkban is elterjedtek és teret nyertek őshonos vagy éppen a betelepített ragadozóinkra vadászó pergető horgászok körében; mindennek hozadéka pedig az lett, hogy a felkészült, naprakész pecás már nem tud egy szettel elindulni, ha sikeres akar maradni. A gyártók manapság irányzatok szerint fejlesztik ki termékeiket, melyek aztán egy dologra tökéletesek lesznek, más módszerekhez viszont használhatatlanok. Azt mondják, nem létezik univerzális felszerelés, ahogy mindenre alkalmas ember sem. Ez a megállapítás nagyjából igaz is, ha szigorúan vesszük a dolgot. Vagy mégsem?
Komoly dilemmám, ha elindulok egy vízre, pláne, ha az még ismeretlen számomra, vajon melyik felszerelése(i)met vigyem magammal? Én mindig rengeteg csalival indulok el otthonról, minden technikában igyekszem jártas lenni, és az, hogy mi lesz éppen a célhalam, sokszor csak a vízparton derül ki. A felszerelésem ehhez mérten néha annyi, mintha költözködnék. A csónakban leülni éppen ha van hely, parti pecáknál pedig kis túlzással több idő megy el az autóban való pakolászással, mint az érdemi halfogással.
"Elsőre lerítt a szettről, hogy komoly holmi, versenyszínvonal, nem kérdés."
Jóleső nosztalgiával gondoltam vissza azokra az időkre, mikor még elég volt a bevezetőben említett 20-50-es, és kezdtem feladni a reményt, hogy bármikor újra ki fogom ejteni az univerzális szót a számon, a horgászat aspektusában, míg kezembe nem került a legújabb Daiwa R’Nessa bot a szép kis fekete Ballistic orsóval. Elsőre lerítt a szettről, hogy komoly holmi, versenyszínvonal, nem kérdés. Legnagyobb meglepetésemre pedig az árától sem kellett leülnöm azonnal. Egy járható arany középút!
A pálca első ránézésre is minőséget sugall. A hagyományosan esztétikus parafa nyél megfelelően rövid, nem lóg túl a könyök vonalán. A felső grip sem túl nagy, kényelmes fogást biztosít. Én szeretem horgászat közben mutatóujjamat a blankon pihentetve vezetni a csalit, ezáltal még közvetlenebb a kontaktus. Észrevettem, hogy a legtöbb botot túlzottan hosszú vagy éppen kényelmetlenül vastag felső grippel látják el, ami kellemetlen fogást tesz csak lehetővé. Az R’Nessa tervezői még erre a jelentéktelennek tűnő részletre is odafigyeltek. Számomra ez is kellemes meglepetés volt, hiszen ritka az ilyen stabilan és kényelmesen kézben tartható pálca. Botválasztásnál nálam kiemelkedő szempont az orsótartó minősége. Sok mellényúlásom volt, ezért mára csak az alulról csavaros Fuji jöhet szóba. Az új R’Nessa ilyennel rendelkezik. Az orsó így 100%-ig elcsúszás és kilazulás mentes perselyben állhat, mint a cövek. Mondhatni heppem az, hogy a botjaimat kicsit átalakíttatom. Legtöbb pálcám legalábbis átalakításra szorult megvásárlás után. Ez a kis tuning abból állt, hogy a végdugó mögé, a nyél belsejébe néhány gramm plusz súlyt rakattam. A legtöbb pergetőt gyárilag túlzottan fejnehéznek érzem, és sokakkal ellentétben nem hiszek abban, hogy egy orsó ki tud egyensúlyozni egy nem megfelelő súlyelosztású botot. Az R’Nessa ellenben úgy jó, ahogy van! Sem hozzátenni, sem elvenni nem kell belőle.
"A hegyes pálcához könnyű, de erős orsó dukál."
A Ballistic EX 2500H modellben helyet kapott a legtöbb Daiwa innováció. Sima járású, precíz kis műszer a szokásos Daiwára jellemző széles dobbal. Áttétele kicsit magasabb a szokványosnál: 5,6:1 - ez a tulajdonsága eleget tesz a jiges horgászmódszer technikai kívánal-mainak. Jobban kedveltem gumizni mindig is a kicsit magas, de nem túlságosan nagy áttételt. Amolyan arany középút ez is a felszerelésben. Nem kell tőle félni, sőt! Egy orsófordulatra jobban ellibben csalink az aljzattól, mint egy lassú kurblival, így hosszabb, ingerlőbb utat járhat be a gumihal. A Ballistic dobjára 0,12-es átmérőjű neonzöld 8Braid fonott zsinórt tekertem, így vált teljessé az összeállítás.
"A pálya pontosan arra a küzdőtérre szólította a gyors kis pálcát, amire alkotói megálmodták."
E pazar kis kombó jobb időpontban nem is kerülhetett volna hozzám, mint a május eleji „horgász ünnep” előtt, azaz kedvencem: a süllő tilalmi időszakának feloldódásakor. Ráadásul Gábor cimborámnak köszönhetően adva volt három nap a Balatonon, egy igazi süllős jambori négyfős baráti körben. A pálya pontosan arra a küzdőtérre szólította a gyors kis pálcát, amire alkotói megálmodták: nevezetesen jiges, azaz gumicsalis horgászatra – bár mint azért azt sejtettem, a kombó szakterületeinek ez csak az egyike lesz. Az időjárás nem fogadott kegyeibe minket a teljes hosszú hétvégén, de azért kétszer fél nap intenzív peca és közel harminc megfogott kisebb-nagyobb süllő után már volt egy erős képem erről a remekbe szabott együttesről.
A bot nem véletlenül kapta a jigger fantázia nevet. Blankja gyors, feszes, ami lehetővé teszi a gumicsalis technikák széles körű alkalmazását. A csali megugrasztása így hirtelen, pattogós lesz, ami a ragadozók támadásának kulcsingere. A karcsú bottest remekül továbbítja a jigfej mederfenékre történő visszadöccenését. Szinte ijesztő volt, ahogyan a jó erőben lévő balatoni tüskések éles pendüléssel rádurrantottak a gumihalra lentről. Jómagam egy ideje, a rövid botos forradalom első vásárlási láza után lehiggadva kezdek kicsit visszatérni a hosszabbnak számító pálcák felé. Észrevettem ugyanis, hogy mélyebb vízen, főleg folyón, a manapság trendi két méter körüli botokról sokkal több testes süllő köszön le idő előtt, mint a mostanság már hosszúnak titulált 2,4-2,7 méter körüli társaikról. Erre vannak elméleteim, hogy miért lehet, talán egészen egyszerűen a túl rövid erőkarral nem lehet úgy elérni a halat, hogy az rendesen meg is maradjon a horgon, hiába gerinces a bot. Azt gondolom, a 240 centiméter a létező legjobb átfedést jelenti ebben a dobósúly tartományban, hiszen csónakból még nem túl hosszú, partról pedig már éppen elég.
A balatoni teszt során igazán nagy ragadozóval nem sikerült találkoznom, a bő három kilós balatoni fogas pedig meg sem kottyant ennek a kombónak. Ésszerű fárasztással, normál körülmények között, biztos vagyok benne, hogy nincs az a süllő, amelyik problémát jelentene a botnak. Csaliméret szempontjából a jó közepes méretű gumicsalikhoz ideális választás az R’Nessa, legyen szó folyó- vagy állóvízről. Az ideális tartomány körülbelül 5 és 12 gramm közötti jigfejek, 6-11 centiméteres gumitestekkel.
"...létezik még olyan, hogy multifunkcionális pergető felszerelés."
A balatoni akció után kipróbáltam a szettet egy vadregényes bányatavon is. Az R’Nessa pálca ugyan jiges technikákra kifejlesztett blankkal rendelkezik, ám mégsem annyira rideg és merev, mint néhány progresszív jig bot, ezért aztán szélesebb körben, többféle műcsali típushoz használható. Pont az ilyen gyors, de nem extra gyors pálcákat szeretem támolygó kanalazáshoz. Ki is próbáltam az R’Nessát és nagyon bevált. A spiccben van annyi játék, hogy messzire lője a könnyű, de nagy felületű fémlemezt, csalivezetés során viszont marad bőven tartalék a bot gerincében a kanál megütéséhez, amitől sokkal hektikusabb, a vízben szinte szökdécselő mozgást végez a pléh lapka. Sajnos a csukák nem voltak étvágyuknál, mindössze kettővel sikerült a nap során megetetnem a vasat, illetve egy két kilós forma süllővel, mely még mindig nem cserélte le acélkék nászruháját az ívás után, pedig már néhány napja májust írt a kalendárium.
A következő bevetésre egy Dunai kövön került sor. Hogy biztosan meggyőződhessek a duett sokrétűsége felől, ezúttal wobblerekkel igyekeztem túljárni a ragadozók eszén. Néhány gyakorlott és igazán véleményformáló barátom ehhez a módszerhez előnyben részesíti a lassabb pálcákat. Így voltam ezzel magam is sokáig, ám előfordult, hogy csak a gumis cucc volt nálam – szükség törvényt bont alapon – ezzel kellett megoldani a wobbleres szituációt, és bizony kellemes csalódás ért többször is. A hegyesebb bottal – nyilván nem lehet azért túl merev – ügyesebb a csalivezetés, és a wobblert is pontosabban lehet célba juttatni egy kis gyakorlás, hozzászokás után. Míg ezen filóztam és élvezkedtem az új kombó összjátékában, rám sötétedett. A balinok bohócot csináltak belőlem aznap a fényváltásban, bár becsületemre legyen mondva nagy ramazurit nem csaptak – egy-egy rablás borzolta csak a vízfelszínt itt-ott. A szürkület azonban meghozott egy érdeklődőt. Átlag forma másfeles tüskés hátú ütötte meg a Cormoran minnow-t felszínközelben. Nem egy kapitális fogás, de megerősítésnek mégis csak jó: létezik még olyan, hogy multifunkcionális pergető felszerelés.
